Egyszerűbb élet

Hogyan ne vegyünk családi medencét?

Mert medence az kell a forró nyári napokra. Hogy a gyerekek majd ki és be és vizipisztoly és pancsi és persze mi is egy jó kis rozéfröccsel ellazulni. De vajon tényleg kell? Elmesélem hogyan nem vettünk medencét. Már sejteni engedtük, hogy van egy kertünk (Zoli előző posztjában). Ültettünk is, alakítottunk is az utóbbi hónapokban. És… Tovább »

Elég egy habverő? – avagy milyen egy konyha felesleges cuccok nélkül

A konyha egy igazi „kütyümán” terület, hiszen mindenféle úri huncutságra lehet kapni valamilyen gépet, eszközt, tartót és minden hasznos is persze, mert lerövidíti és egyszerűsíti a konyhai műveleteket. Vagy éppenséggel meghosszabbítja és bonyolítja, amikor elő akarod venni, vagy el akarod mosogatni. A felesleges cuccok nélküli konyhának van pár alapszabálya, amiből mi is alkalmaztunk néhányat itthon…. Tovább »

Mit ér a könyv, ha soha nem olvasod?

A könyv érték? Na, ne viccelj! A gondolat az érték, ami benne van és amire késztet. Nem a papír. Nem kilóra. Nem azért, hogy ott legyen a polcon. Mit ér egy könyv, ha a “majd elolvasom, amikor jobban ráérek” érzete kapcsolódik hozzá? Minimalistaként nagyon kevés könyvet veszek meg. Korábban komoly gyűjteményem volt, ezer darabos, vagy… Tovább »

Kacatmentesítés a gyerekszobában 2. rész: ruhák, gyűjtemények, rajzok

Az első részben csak a játékok kerültek sorra, lássuk a többit most! Mire NINCS szükségünk egy gyerekszobában? Ruhák: A ruhákkal kapcsolatban az a legfontosabb szempont, hogy most kell, hogy jók legyenek. Mert el fogjuk felejteni, vagy mire előkerülnek már pont nem lesznek jók. Érvényes rájuk az általános szabály, ha szakadt, lyukas stb. javítsd meg rögvest,… Tovább »

Kacatmentesítés a gyerekszobában 1. rész: Gyerekjáték? Vagy mégsem?

A kérdés nem más: mire van egyáltalán szükség egy gyerekszobában? A válasz pedig egyszerű: Térre, Időre és Lehetőségekre. Nem szeretném hosszan bevezetni a témát, de már hónapok óta keresem a tippeket, megoldásokat a gyerekszoba további egyszerűsítésére és egyebek mellett Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor című könyve jó tippeket ad. A többi inspirációs forrást is folyamatosan… Tovább »

Mi a minimalizmus? Hát ez!

A minimalizmus lényege minimalistán: (Tudom, hogy elvileg nem kezdünk mondatot hát-tal, de itt van a példa, hogy igen, szóval bocs, Tomi!…) – A minimalizmus annak felismerése, hogy nem a tárgyak tesznek azzá, aki vagy és nem a birtokolt holmijaid, hanem az élményeid, tetteid és emberi kapcsolataid. – A minimalizmus olyan “üresség”, ami helyet hagy a… Tovább »

Hogyan hagyjunk fel a felesleges vásárlással mindössze négy kérdéssel?

Az utóbbi hetekben sorra vallottak kudarcot a vásárlási kísérleteim. Pedig rákészültem. Van rá pénzem és nem ment. Üres kézzel jöttem ki több üzletből. Utóbb már úgy voltam vele, hogy inkább be sem megyek. A sikertelenség okai azokban a kérdésekben érhetők tetten, amelyeket váráslás előtt feltettem magamban: 1. Miért van rá szükség? Pótcselekvés, örömforrás, elterelés vagy… Tovább »

Hat hónap – sok vagy kevés a változtatáshoz?

Hat hónapja, hogy hivatalosan is minimalista lettem. Ennek örömére egy kis összefoglaló azokról a szokásokról, helyzetekről, amelyeken sikerült változtatni és azóta is fenn tudjuk tartani: – továbbra sincs mikrónk, ez volt az első hivatalos lépésünk – továbbra sem nézünk tv-t (bár a múltkor vendégségben végignéztem a BL-döntőt és igazán tetszett…) – halad a projekt 333,… Tovább »

10 egyszerű mondat az otthonról, ami segít eldönteni, hogy van-e szükség változtatásra

Az alapkérdés az, hogy mi szolgáljuk az otthonunkat, vagy az otthonunk szolgál-e minket. Feltölt minket vagy éppen csak egy újabb stresszforrást jelent? Talane Niedamer amerikai coach készített egy állítássort, ami megmutathatja, az életünk mely területein lehet szükségünk változtatásra. Ő kilenc területet jelöl meg, az egyik az otthonunk. Nem minimalista szemléletű, pusztán praktikus lista. Mondhatjuk úgyis,… Tovább »

Kislányom, Te nem vagy normális… – nehéz a minimalista anyukájának

Persze gyanítottam, hogy az elfogadó felszín alatt ott lapul a kétség. Mert elfogadta, amikor otthagytam a klinikus képzést, mert nem tetszett a túlzott traumatizáló – medikalizáló szemlélet. Elfogadta, hogy kiléptem a doktori iskolából, mert nem tudtam azonosulni mondvacsinált konferenciákon bemutatott kényszerű kutatásokkal. Elfogadta, hogy nem akartam őszintétlen házasságban élni és inkább választottam, hogy egyedülálló anya… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!