A könyv érték? Na, ne viccelj! A gondolat az érték, ami benne van és amire késztet. Nem a papír. Nem kilóra. Nem azért, hogy ott legyen a polcon. Mit ér egy könyv, ha a “majd elolvasom, amikor jobban ráérek” érzete kapcsolódik hozzá?
Minimalistaként nagyon kevés könyvet veszek meg. Korábban komoly gyűjteményem volt, ezer darabos, vagy lehet több is. Mostanra két könyves polc, de fogyatkozik tovább.
Néhány barátom rémülten áll a jelenség előtt és közli, hogy a könyv érték és ő bizony soha életében nem válna meg tőlük. Persze annyit dolgozik némelyik, hogy olvasni, na, azt nincs ideje. De könyve az van rogyásig. Tudom, tudom, majd ha lesz ideje, amikor kicsit lazábbak lesznek a napjai, majd elolvassa őket. Tudom, mert én is ezeket mondtam magamnak ilyenkor, amikor csak vettem és vettem, de nem olvastam olyan ütemben.
27 éve vagyok könyvtári tag és 24 éve ugyanaz az olvasójegyem száma, mint valami bizarr matematikai feladvány: 1235 :). Kapcsolatunk a könyvtárral töretlen, de az intenzitás hullámzónak mondható, mert az utóbbi két évben jött egy kis könyvundorom. Nem élveztem az olvasást. Mostanában újra találtam kedvemre való könyveket és igen, inkább kikölcsönzöm és nem megveszem.
Miért jobb könyvtárba járni, mint könyvet venni?
Esszencia a végére: Ugyanaz, mint minden eddiginél, vagyis, ha számodra értékes, akkor használd, tehát olvass! Ha félreteszed, hogy majd elolvasod, komoly esély van rá, hogy sosem fogod. És nem kell birtokolnod ahhoz, hogy élvezhesd, menj könyvtárba!
Üdv, Tünde
