“Ha azért vásárolsz meg egy dolgot, hogy azzal rendszerezd a meglévő holmijaid, akkor talán túl sok holmid van.” A gondolat Courtney Carveré, az ő blogján olvastam korábban.
Ilyenformán sajnos azt kell mondjam, hogy a rendszerezés önbecsapás. Nem beszélve arról, hogy időpocsékolás. Mert mi van a sok holmi mögött mentálisan: tárolni kell, össze kellene már rakni, kerülgetjük őket, ki kellene már selejtezni, le kellene már takarítani. Óriási listák megannyi feladattal. Tényleg kell ez bárkinek is?
A minimalisták könyvében (Joshua Fields Millburn – Ryan Nicodemus: Minimalisták – minden, ami igazán fontos) azt írják, hogy vannak a beteges gyűjtögetők és a rendszerező gyűjtögetők. Utóbbiak imádják az IKEA adta lehetőségek széles tárházát, ami arról szól, hogy rendszerezz tömérdek holmit úgy, mintha nem lenne olyan sok. (Itt jegyzem meg, hogy évekig jártam ebbe az áruházba, ha másért nem, hát nézelődni.) De ettől függetlenül sajnos a gyűjtögetés az gyűjtögetés.
Az új lakásunkba eredetileg polcot szerettem volna szereltetni a dolgozósarok falára is és a konyhai felső elem helyére is (nincs felső, csak alsó elem). Szerencsére vártam vele, mert mire mindent elpakoltam, ami nem tartott sokáig :), rájöttem, hogy nem kellenek a polcok, mert minden elfér a meglévő helyeken. S hovatovább talán még elkezdenék ráteszegetni ezt-azt valamit, hogy ne legyen olyan üres a polc. Így maradtunk polctalanok a fehér falainkkal.
Esszencia a végére: Rendszerezés helyett selejtezz! Elvégre ki akar egy rakás pénzt költeni olyan dolgokért, amiben tárolhatja a sok mindent, amiért egy csomó pénzt költött? Naugye…
Üdv, Tünde
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: