Az első lépések lehetnek igen apró lépések. Egy -két lépés után gyors visszatérés a megszokottba. Ahogy a barátnőm mondta éppen, akinek a lánya járni tanul: ha elfeledkezik magáról megtesz számos lépést, ha észbe kap, rögtön vissza négykézlábra, mert az a biztos. De könnyen lehet, hogy az első lépések stabillá válnak és utána a “járás” olyan megszokott, hogy nem is gondolunk rá.
Mégis melyek legyenek az első lépések az egyszerűsítésben és minimalizmusban? Lépések, amelyek már vezetnek valahová?
Talán könnyebben megy, ha ezekkel kezded:
1. Lejárt a szavatossága.
A sorrend tetszőleges, de ahol sok előfordulhat az ilyen használhatatlan tárgyakból: az a hűtő és mélyhűtő, spájz és a fürdőszoba. Elő egy nagy szemeteszsákot és ne kíméld, egy lakástúrával szedj össze mindent, aminek lejárt a szavatossága.
2. Nem emlékszel mire kellett eredetileg, amikor megvetted vagy nem emlékeztél rá, hogy van ilyened.
Na ezek ezután sem fognak hiányozni! Ilyen volt nálunk a fagyasztóban az aprított csili és gyöngyhagyma a hűtőben. Az összerakható mézeskalácsház (3 éve megvolt ;)), hangszórók a laptophoz (soha nem használtam), nyakpárna utazáshoz, jelentős mennyiségű alkalmi cipő…. és sorolhatnám még.
3. Valaki más holmija.
Ha már elolvastuk a kölcsönkönyvet, behajtottuk a csavarokat a kölcsöncsavarhúzóval, akkor szedjük össze ezeket, tegyük egy kosárba az ajtó mellé, hogy kellően zavaró legyen ki-be járkáláskor és szisztematikusan szolgáltassuk vissza. Ebben nekem is van elmaradásom, de a kosaram már tele, szóval most szólok mindenkinek, hogy napok kérdése és megjelenek a kölcsöncuccal.
4. Nem használtad már egy éve.
Kapcsolódik a másodikhoz, de nem olyan meglepis “nahát-ezem-is van” – érzés, hanem csak használaton kívüli tárgy. Példa a mi életünkből: fondükészlet, szendvicssütő, monitor egy nemlétező számítógéphez, olajradiátor, húsvéti és karácsonyi díszek jelentős része. Mire jött az ünnep, elfelejtettem, hogy van és naná, hogy nem raktam ki. Ugyanez visszafelé, akiknél fél évig tart a karácsony, mert nem szedik össze a dekorációt … 🙂
Esszencia a végére: Ami foglalja a helyet a lakásban, az foglalja a helyet a fejünkben is. Nyilvánvalóan vagy burkoltan leköti a gondolataink egy részét.
Szabaduljunk meg a feleslegtől és szárnyaljunk!
Üdv, Tünde
Szolgálati közlemény: mostantól minden kávés fotó saját, mert vasárnap délelőtt kávéztam és fotóztam. Remélem tetszeni fognak a képek.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: