Szerencsés vagyok, mert a szemléletváltásom élethelyzetváltással esik egybe. Már írtam, hogy ez a sokadik költözésem, de egyben a legelső is, ebben az új és lényegesen élhetőbb életszemléletben.
A cél: jóval kevesebb haszontalan cuccal kezdeni meg az életet a saját lakásunkban. A jóval kevesebb irányelve a minimum 3/1: ami azt jelenti, hogy minimum három doboznyi cuccból, csak maximum egyet tartok meg. Elmondhatom, hogy: működik!
Hogyan valósítható meg?
 |
| Doni dokumentálta a folyamatot :), de a helyesírást még gyakoroljuk |
1. Legyen egy Szükséges doboz!
Ide kerüljön minden, amit napi vagy heti szinten használunk. Tényleg csak azok!
2. Legyen egy Talán doboz!
ebbe kerüljenek azok a holmik, amelyektől valószínű meg kellene válnunk, de még nehéz, mert érzelmileg kötődünk a tárgyakhoz, vagy a hozzá kapcsolódó emlékekhez.
3. Legyen egy Adomány doboz!
Ide kerüljön minden egyéb, ami másnak még használható.
4. Legyen jó pár nagy szemeteszsákod!
Sok fog kelleni, mert ami nem adomány, az sajnos szemét. Szedd össze! Biztosan sok lesz.
5. Légy kíméletlen magadhoz, de hagyj rá időt!
Vagyis ne lamentálj sokat azon, hogy megtartsam – e vagy sem a szortírozáskor. Nézz rá és tedd fel a kérdéseket: Mindenképpen szükségem van rá? Képvisel számomra értéket? Ez az érték időtálló? Ha a válasz igen, mehet a megfelelő dobozba, ha nem, akkor használható: adomány, ha nem: kukába vele!
A szükséges dobozt zárd be mihamarabb, a talán és az adomány nyitva maradhat kicsit, mert esetleg egy-két tárgy vándorolhat egyikből, másikba, ehhez érdemes időt hagyni.
6. Tarts észben: mindez a nyereségről szól és nem a veszteségről!
Hogy mit nyersz vele? Időt: mert a kevesebb holmi kevesebb törődést igényel és több idő lesz fontosabb dolgokra. Nyugalmat: a kevesebb holmi kevesebb mentális helyet foglal a fejben és kevesebb gondolat időzik rajtuk.
7. Haladj helységről helységre!
Érdemes szisztematikusan haladni a helységek között, bár nekem, a személyiségem miatt a káoszos megoldás is megfelel.
8. Mindenki a saját holmiját!
Szerencsés, ha mindenki dönthet a cuccai felől a közös otthonban. Ez olyan felelősség, amit egy gyerek is megkaphat. A tapasztalatunk azt mutatja (mi ketten vagyunk a fiammal), hogy a gyerek esetében több holmi jut a Talán dobozba. Az elengedést tanulni kell. Példa által pedig könnyebb, hiszen minden tanulás így a legkönnyebb. Mutassunk példát, magyarázzuk el, mit miért csinálunk így és követni fog minket a gyerekünk is. A jó példa ragadós!
Esszencia a végére:
Tedd fel a megfelelő kérdéseket – “Mindenképpen szükségem van rá? Képvisel számomra értéket? Ez az érték időtálló?” – és dönts! Tényleg minden fejben dől el. Te irányítasz a Te életedben! Én meg az enyémben :).
Megvannak a dobozok? Akkor hajrá!
Üdv, Tünde
ui.: A mikrót nem kapcsoltam vissza…;)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: